A képességek egy rendszert alkotnak. Több felosztás ismeretes, nézzük az egyiket:
1. Alapképességek
1. Kommunikatív
2. Kognitív
3. Pszicho-motoros (cselekvési)
2. Sajátos képességek
1. Művészeti
2. Műszaki, technikai
3. Konstrukciós
4. Pedagógiai
5. Vezetői
Ezek közül az alapképességek érdekesek számunkra, ami az óvodás és kisiskolás korosztály életét elsősorban befolyásolja és meghatározza.
Alapképességek
Azok a képességek, amelyek többfajta tevékenység eredményes elvégzését segítik elő:
Kommunikatív képességek: segítségükkel történik az információk közlése, fontos szerepet játszanak a személyek közti kapcsolatokban; ide tartozik a beszéd, olvasás és az írás.
Kognitív képességek: segítenek a világ megismerésében, helyes észlelésében, a jelenségek értelmes felfogásában, a tájékozódásban; pl. az észlelési, emlékezeti, képzeleti, gondolkodási, tanulási, alkotó képességek tartoznak ide.
Pszicho-motoros (cselekvési) képességek: a jól összehangolt, rendezett mozgások következtében a sikeres tevékenységek, alkotások létrehozását segítik elő. Idetartozik a kézügyesség, a szem-kéz koordináció, a mozdulatok, mozgások, mozgássorok elvégzésének képessége, ezek koordinációs képessége.
Fontos!
Ezek a képességcsoportok életünk nélkülözhetetlen velejárói, mert megalapozzák munkánk során sikereinket, hozzájárulnak reális önértékelésünk kialakulásához, befolyásolják beilleszkedésünket, alkalmazkodásunkat, s nagymértékben hozzájárulnak a boldog, magabiztos, energikus, tenni akaró ember életéhez. Alapképességekkel minden ember rendelkezik, de minőségben és mennyiségben egyénileg differenciáltan, eltérően.
Másik szemlélet szerint:
Személyiséget alkotó alapképességek
A szakemberek szerint több ezer készség létezik, amelyek kellő gyakorlás után képességekké szerveződnek.
Általános képességek
Az általános tanulási képességet úgy tekinthetjük, mint az intelligencia megfelelőjét. A feladatok gyors felfogását és megértését, következtetési és problémamegoldó képességet jelent. Szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel.
A) Megismerési képességek:
Az információ befogadás és kezelés képességei.
I. Megfigyelőképesség: összetartozások, összefüggések, például dolgok tulajdonságainak, viszonyainak, események előzményeinek, következményeinek felismerése.
II. Értelmezési képesség: törvények, szabályok, összefüggések ismertetése, magyarázata, alkalmazása, jelentés, jel, jelölt, nézet, igaz, hamis értelmezése.
III. Kódolási képesség: információk megjelenítése, olvasása különböző formákban: grafikon, diagram, mátrix, táblázat.
IV. Indoklás, bizonyítás, ellenőrzés képessége: megfigyelésekből összegyűjtött adatok, kísérletekből származó eredmények megbízhatósága, az összefüggések bizonyítása.
B. Gondolkodási képességek
A meglévő tudásból új tudás létrehozása például. következtetés útján.
I. Műveleti képességek
Rendszerezési képesség: azonosítás, általánosítás, összehasonlítás, besorolás, sorrend felismerés osztályozás, stb.
Következtetési képesség: logikai műveletek alkalmazása.
Kombinatív képesség: variálás, kombinálás, stb.
Szabályindukciós képesség: szabályfelismerés, szabályalkotás, összefüggés belátás.
II. Problémamegoldó képesség: valóságos helyzetekben sikeres döntés és kivitelezés.
Alkotóképesség: próbálkozás, tervezés, szabályhasználat.
Döntésképesség: célképzés, értékelés.
C. Kommunikációs képességek
Más- és más technikákkal, jelekkel megfogalmazott gondolatok közlése, vétele.
I. Kapcsolatok létrehozásának, fenntartásának, ápolásának képessége.
II. Közlemények megértésének, értelmezésének, létrehozásának képessége. Képi – fogalmi kommunikáció: jelrendszer, szövegértés, képértés, ábraértés.
D. Tanulási képességek
A megismerés, a gondolkodási, a kommunikációs és az információ tárolási képességek összessége.
A mai iskolarendszer megköveteli a diákoktól, hogy nagy mennyiségű adatot sajátítsanak el az érettségiig. Megtanulnak olvasni, megtanulnak logikátlanul magolni, de vajon megtanulnak-e értelemszerűen tanulni?
Az élethossziglani tanulás alapkövetelménnyé vált, nagyon sokan tanulnak új szakmát, képezik át és tovább magukat, szereznek nyelvvizsgát. A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja a tanulási képesség folyamatos fejlesztése.
A képességen kívül több személyiségelem (bátorság, elkötelezettség, optimizmus, kockázatvállalás, sokoldalúság, stb.) kell ahhoz, hogy teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki, amiben kiemelt szerepe és felelőssége van az iskolának, a pedagógusnak és a szülőknek.
Nemcsak a pedagógus, hanem – természetszerűen – a szülő elvárásai is sokrétűek az iskolába lépő gyermekkel szemben. Minden felnőtt, akinek köze van hozzá, igényt tart arra, hogy a nap bizonyos időszakait egymagában töltse el, így feladatainak eleget tegyen. Elvárja, hogy felügyelet nélkül is képes legyen oly módon játszani, tevékenykedni, hogy közben betartja a felnőtt által közvetített azon normákat, szabályokat, amelyeket óvodában felnőttek ellenőrzése mellett gyakorolt. Önállóságot és felelősségérzetet kívánunk meg tőle testi önellátásában, gondolkodásában, tisztálkodásában. A felnőtt természetesnek tartja, hogy a 6–8 éves gyerek képes mosakodni, törölközni, toaletthigiénét elsajátítani, fésülködni, továbbá el tudja dönteni, hogy fázik-e vagy melege van stb. Elvárásaink között szerepel az is, hogy a gyermek képes legyen megítélni, tud-e vigyázni magára és társaira, vagy biztonságához kérnie kell a felnőtt segítségét. Jelentős kívánalom, hogy érezzen felelősséget saját „munkaszerű” tevékenységéért, amit a civilizált országokban általában az iskolai tanulás jelent.
Mindezen elvárásokat úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyermeknek rendelkeznie kell szociális intelligenciával, amely magában foglal olyan ismereteket és képességeket, amelyek egyaránt szükségesek az iskolai tanuláshoz, a társas normák betartásához, illetve a mások iránti együttérzéshez.
Tarts velünk gyermeked jövőjének megalapozásában ITT:
Comments