Az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma. Mi állhat a háttérben? Mivel lehet magyarázni a növekedést?
„Két éves volt a kisfiam mikor egyre jobban motoszkált bennem a gondolat, hogy valami nincs rendben. Persze eleinte magamat nyugtattam, hogy csak rémeket látok, és próbáltam hinni azoknak, akik azt mondták, hogy a fiúk később kezdenek beszélni stb. De nem csak azzal volt problémánk, hogy nem beszélt. Sokáig nem vette fel a szemkontaktust, nem mutatott rá semmire. És ami a legaggasztóbb volt, azok a dühkitörések, amiket kiválthatott zaj, íz stb amit persze nem tudtunk mivel képtelen volt elmondani. Ilyenkor a fejét ütötte a kezeivel, valamint szekrénybe, földbe ütötte a fejét. Kiborította mindennemű apró változás, pl ha az őszi kabátot télre cseréltük. Egyhangúan teltek a napjaink, mindig ugyanazon az úton kellett menni a boltba, mindig minden ugyanúgy kellett történjen különben megviselt. Borzasztóan nehéz korszak volt ez az életünkben. Elkezdtük kivizsgáltatni az állapotát, több orvos is autizmusra gyanakodott, végül a Budapesti korai fejlesztő központban meg is kaptuk a diagnózist. A mi esetünkben korán felismertük a bajt és azonnal munkához láttunk, az elmúlt három évben nagyon jó fejlesztők vettek a szárnyai alá minket. Ma már nagyon szépen beszél a kisfiam, nincsenek dühkitörései és nagyon jól integrálható közösségbe. Véleményem szerint nagyon fontos a korai felismerés. Ne féljünk meglátni, ha probléma van a gyermekünkkel, merjünk segítséget kérni szakemberektől.” Személyes beszámolóját Krassó Barbara tette elérhetővé minden szülő számára, hogy tudják nincsenek egyedül. Van megoldás, vannak lehetőségek, melyekkel érdemes élni.
Az autizmus iránti fokozódó társadalmi és tudományos érdeklődést szem előtt tartva a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepén kiemelt előadást szentelt a területnek: Sperlágh Beáta, a KOKI igazgatóhelyettese előadásában tárta fel kutatási eredményeit. Felvázolta a megelőzés és a lehetséges kezelés esélyeit.
Mi állhat az autizmus kialakulása mögött? Genetika? Környezeti tényezők?
Az autizmussal diagnosztizáltak száma az utóbbi évtizedekben meredeken emelkedik – és ezt az emelkedést nem képes teljes egészében magyarázni a megnövekedett diagnosztikus pontosság sem. Előadásában Sperlágh Beáta először az autizmus legjellemzőbb tüneteit mutatja be videókkal illusztrálva, majd kialakulásának lehetséges okait veszi sorra.
Ma sem egyértelmű a meghatározása, abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy jellemzően három nagy tünetcsoportot fed le. A kommunikációt, a társas kapcsolatokat és az állandóan ismétlődő cselekvéseket.
Jóllehet az elmúlt évtizedben azonosították az autizmus genetikai tényezőit, azonban azt is felfedezték, hogy ezek az esetek csak egy kis százalékáért felelősek. Ezért egyre nagyobb figyelem irányul a környezeti faktorokra, ezen belül a születés körüli időszak kóros történéseire, melyek összefüggést mutatnak az autizmus későbbi előfordulásával. A legújabb kutatások eredményei az anyai immunaktiváció és az annak következményeként a keringésbe kerülő gyulladásos fehérjék lehetséges szerepére mutatnak rá, melyek a placentán keresztül a magzati agy fejlődésének kritikus periódusában okozhatják a későbbi tünetekért felelős neuronhálózati eltéréseket.
Kell kezelni az autizmust? Sperlágh Beáta véleménye szerint akkor, ha az autistának vagy családjának életminőségbeli romlást jelent. Kezelése egyénre szabottan, nagy odafigyeléssel történik, az erre specifikusan szakosodott egészségügyi és pedagógiai területek bevonásával.
„Olyan különös ez a gyerek! Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el saját fura kedvtelésében. Sehogy sem érti, hogy miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindig mindent úgy, ahogy azt érezzük. Ez a különös, magának való gyerek akkor is tanácstalanul áll, mikor családtagjai azt mondják, hogy ő is kimutathatná az irántuk érzett szeretetét. Egyszerűen nem érti, mit is kívánnak tőle. Egy szó, mint száz, nem könnyű vele, holott bizonyos dolgokban nagyon tehetséges is lehet” - írja Tony Attwood: Különös gyerekek című könyvében.
Az alábbi téma sokakat érinthet és rendkívül fontos a felismerése és a helyes gondoskodás! Így a témával kapcsolatban a jövőben még érkeznek cikkek!
A cikk szerzője:
Tőzsérné Zaja Ildikó
Tudáskuckó társalapító
Óvodapedagógus
Tanító
Fejlesztőpedagógus
Egészségfejlesztő mentálhigiénikus
3 boldog gyermek édesanyja
Comments